A nyári idény alatt rengeteg vitaminnal, ásványi anyag­gal ajándékozhatjuk meg szervezetünket. Ám ilyenkor kell gondolnunk arra is, hogy tegyünk el gyümölcsöket az ínségesebb téli hónapokra!

   „Mert a testnek élete a vérben van." (3. Mózes 17,11.14.) „Tehát, amilyen a vérünk, olyan az egészségünk... Miből képződik a vérünk? Nagyrészt az elfogyasztott táplálékból" - magya­rázza a Bibliában foglaltakat Bokor Katalin fitoterapeuta, aki ennek igazságát elsősorban saját magán tapasztalhatta meg, hiszen gyermekkorától komoly betegségekkel kellett megküzde­nie. Élete első felében nem ismerte a fájdalommentes életet, ám az elmúlt húsz évben min­denféle gyógyszer nélkül tökéletes egészségnek örvend, amit nagyrészt a saját maga által ki­fejlesztett, sok gyümölcsön és zöldségen alapuló táplálkozásának köszönhet. Lapunknak el­sősorban a gyümölcsök fontosságáról és azok télire történő egészséges eltevéséről beszélt.

NYERSEN A LEGEGÉSZSÉGESEBB

Ilyenkor, júliusban, a nyár derekán még érik a késői meggy és cseresznye, majd kezdődhet a ribizli, a feketebodza, aztán az alma, körte és barack szüretelése, később a ringló- és szilva-félék, majd a szőlő és a dió. Elsődleges szempont, hogy ne túl érett, de már érett állapotban szedjük le vagy vásároljuk meg a gyümölcsöt! Nagyon hasznos, ha „Szedd magad!" módon jutunk gyümölcs­höz, mert akkor biztosak lehetünk benne, honnan származik, és tudjuk, hogy friss.

FONTOS! A gyümölcsök héjában és alatta , sok vitamin van, ezért, ha biztos helyről vettük vagy szedtük, akkor hámozás nélkül együk! Bizonytalan eredet esetében viszont éppen a héjon lehetnek méreganyagok, te­hát érdemes azt eltávolítani. Legegészsége­sebb a nyersen fogyasztott gyümölcs, mert ilyen formában van benne a legtöbb vita­min, ásványi anyag, gvümölcscukor és rost.

TÉLBEN A NYÁR

Nagyon fontos, hogy tegyünk el gyümölcsöt a téli, vitaminban szegénvebb időszakokra, mert ha akkor is tudunk belőlük fogyaszta­ni, nagy eséllyel elkerülhetjük a tavaszi fá­radtságot, vérszegénységet! Vannak olyan gyümölcsök, melyeket külön­féle eljárás nélkül is el tudunk tenni télre. Ilyen az alma és a körte, amiket papírba csomagolva, ládába helyezve tudunk tárol­ni. Minden gyümölcs esetében fontos, hogy szárral szedjük le! Egyrészt így jót teszünk a fának, másrészt tovább elállnak. Kevesen gondolnák, hogy szőlőt is el lehet tenni ka­rácsonyig, esetleg januárig is, ha egy kihú­zott rúdra felkötözzük úgy, hogy ne érjenek egymáshoz a fürtök, s egymástól körülbelül 10 cm-re legyenek A diót eltehetjük héjá­ban és anélkül is. az utóbbi esetben zárjuk csavaros üvegekbe!

ASZALÁS

A gyümölcs vitamin- és ásványianyag-tartal­mát leginkább aszalással őrizhetjük meg. Legegészségesebb az árnyékban aszalt gyü­mölcs, de ma már aszalógépet is vásárolha­tunk. Teendőink: Megmossuk, kimagozzuk, és összedaraboljuk a gyümölcsöt, majd felrakjuk az aszalószitákra. Fontos, hogy aszalás közben  a szitákat forgassuk, mindig másik legyen alul, mert így egyik gyümölcs sem szárad ki jobban, mint a másik. Annál jobb lesz a végeredmény, minél lassabban szárítunk.

• A kész aszalt gyümölcsöt csavaros üvegekbe tegyük el télire, mert ha zacskókba tesszük, könnyen megtelepszik benne a moly!

BEFŐZÉS

Bárhonnan is származik a gyümölcsünk, befőzés előtt mossuk meg jó alaposan, de nem csak a gyümölcsöt, hanem az üvegeket is, amikbe eltesszük! Sőt, az üvegeket és azt az edényt, amiben majd főzünk, öblítsük le többször forró vízzel, fertőtlenítés céljából! Teendőink:

•  A gyümölcsöt - keménységétől függően - forrástól számítva néhány percig kell csak főz­ni, mert minél tovább főzzük, annál kevesebb vitamin és ásványianyag-tartalom marad ben­ne. Ha levettük a tűzről a befőttet, ízlés szerint édesítsük, lehetőség szerint mézzel, mert az sokkal egészségesebb, mint a cukor!

„SÜNDISZNÓ" A VASPÓTLÁSRA

A beteg emberek 99 százaléka vérszegény. Táplálkozási hibából vagy a kezelések hatására sok vörösvérsetjük elhalt, és kevés a vas a vérükben, ezért szerveik gyen­gébben működnek, és nehezebben tudnak megbirkózni a betegségekkel. TIPP: szúrjunk 10-15 vasszeget egy almába, és ezt a sündisznó formát hagyjuk állni egy napig! Aztán húzzuk ki a szögeket, és együk meg az almát! Ez a legegyszerűbb módja a vaspótlásnak.

•     Az előre kikészített üvegekbe először töltsünk a befőtt levéből! Csak ezt követően rakjuk bele a gyümölcstartalmat!

•     Csavaros üveg esetén először tegyünk celofánt az üvegre, arra szórjunk késhegynyi nát-rium-benzoátot, és ezt követően zárjuk le a csavaros fedővel! A zárást végezhetjük dupla celofánnal is, ilyenkor a kettő közé tegyük a nátrium-benzoátot! A szer így egyik esetben sem érintkezik közvetlenül a befőttel, mégis tartósítja azt.

FONTOS! Mindig celofánt alkalmazzunk, ne valamiféle utánzatot vagy más fóliát!

•     Miután lezártuk az üvegeket, jöhet a dunszt. Létezik nedves- és szárazdunsztolás – ez utóbbi egyszerűbb. A forró üvegeket jó meleg pléddel letakarva hagyjuk állni 24 órán keresztül!

KÉSZÍTSÜNK SZÖRPÖT!

Teendőink * A gyümölcsöt meghámozva, kimagozva, keményebb gyümölcsök esetében kis vízzel hígítva átturmixoljuk. Ezt követően éppen csak felfőzzük, majd átszűrjük, és ízlés szerint édesítjük. Must esetében leszedjük a habját, a többi gyümölcsnél ez nem szükséges. Forrón tesszük az előre fertőtlenített üvegekbe, és a befőttnél leírtak szerint zárjuk az üveget. * Azoknál a gyümölcsöknél - feketebodza, ribizke, egres -, melyeket nem tudunk kimagozni, használhatunk lényerő gépet, mely különválasztja a gyümölcs magját.

 LEKVÁRFŐZÉS

Teendőink

 Hasonlóan kell eljárni, mint a szörpnél, viszont a lekvárt hosszabb ideig főzzük, mint a szörpöt vagy a befőttet, de ennek sem tesz jót, ha „agyonfőzzük", hiszen akkor elveszíti a tápértékét! Előre törjük össze a gyümölcsöt, nagy lá­basba téve rakjuk a sütőbe, hagyjuk ott las­san megfőni! így sok időt megtakarítunk, mi­vel az állandó kavargatásra nincs szükség...  Mikor kész, feltesszük a tűzhely tetejére, s ha szükséges, bizonyos mennyiségű méz­zel édesítve még főzzük egy keveset, majd a fentiek szerint tesszük el üvegekbe és szárazdunsztba.

„TÁPLÁLÉKOD LEGYEN A GYÓGYÍTÓD!"

 Répa, paradicsom, ribizli, meggy, fekete­bodza, cékla: minden piros vagy vöröses, bordós színű gyümölcs és zöldség jó a da­ganatos betegségek ellen, mert vas- és ásvá­nyianyag-tartalma erősíti a vért, így a szer­vezet hatékonyabban tudja felvenni a har­cot, Sőt minél sötétebb a gyümölcs színe, annál erősebb a hatás.

Sárgabarack, szilva: szintén vastartalmuk miatt nagyon hasznosak. *

Körte: alkalmas a magas vérnyomás csökkentésére.

Cseresznye: nagyon jó vízhajtó hatású. 

Alma: reszelve fogja a székletet, tehát jó hasmenés ellen, kompót formájában pedig segíti az emésztést.

Dió: sok benne a cink, ezért jót tesz töb­bek közt a hajnak, körmöknek. 'A' A legtöbb gyümölcsnek magas a kálium-és kalciumtartalma, ami szükséges a jó izomműködéshez, a sejtek és szövetek sta­bilitásához és a szervezet védelméhez.