Bemutatkozás
Könyveim
Árak és engedmények
Család-barát magazin
Gyógyultak történetei
Lelki táplálékok


Rajtad is múlik

(Bokor Katalin 1993.)

Meglepődtem…. Nem vártam ezt az érzést… ha eddig enyhén éreztem -
Volt erőm megnyugtatni magam: majd elmúlik.
De most? Erősen nyilallik, mintha kés éle vágna, hasít, hasít,
S meg nem szűnik.

Fájdalom… erős fájdalom, váratlan jöttél! S nem tudom,
Nem, nem, nem tudom, mi okból? Mit tettem rosszul?
Miért e fájdalom nem tudom.
Nappal terhes minden mozdulat, éjjel fejemben erősen hasogat!
Hasít, nyilall, fáj, fáj nagyon, meddig vajon? Meddig vajon??
Gyógyszer, kúra mit sem segít, bár kicsit enyhíti a hűs víz,
Mi lesz ha éjjel nem alszom?
Nem lesz erőm felkelni sem, nem esik jól már semmi sem,
De a csúz, fájdalom csak hasít, hol itt, hol ott, s meg nem szűnik…

Pihenésem csak kint lesz már, hol mindenki nyugvást talál,
Nehéz a fordulat, nehéz a légzés, nincs már bennem semmi érzés…
Próbáltam ezt, próbáltam azt…Gyógyulás? Csak mint vágy maradt…
Minden arcon csak azt látom…szegény, szegény csak bőr és csont…

Éjjel agyam lázasan jár.. - mi értelme élned így már?
Terveimet mind feladám.. Életcélom? Nincs nekem már.
Életcél? Igen életcél hol vagy? Nagy voltál? S hol vagy már ma?
Ma! Életcél? Oh nincs az már, hiszen a csendes temető vár!

Ekkor egy kérdés ébred fel bennem: mit valaki réges rég feltett:
A kérdést újból hallom kedves hangon: "Akarsz-e meggyógyulni? Érted? Hallod?"
Akarsz-e, akarsz-e, akarsz-e? ketyegi órám a mély csendben..
Én akarom-e? akarjam-e? Igen! Rajtam a döntés? Én döntsek?
Igen akarom! Akarom…óh igen, igen…

Új fény gyúlt a szívembe, új gondolatokkal keltett a reggel,
Akarok gyógyulni! Akarok élni! Minden percemet a nagy Orvosnak adni!
Hisz volt idő rég rég nagyon….Mikor Jézus kérdezte a bénát: Akarod?
Akarsz-e újból lábra állni, akarsz-e velem másokért élni?
Ha akarsz! Vedd a te nyoszolyádat, S menj! Hirdesd a hatalmamat!

Hallva a béna e parancsot, - agyában kergetik egymást a gondolatok:
Emelkedj! Vedd a nyoszolyádat… s hogy mozdul - ámulva érzi: van lába!
Oh, de rég volt az, mikor rajta járva végezte napi feladatát….

Boldogan száll le hordágyáról, énekelve viszi, viszi a házhoz..
Hol már sokszor el-elsiratták… s most együtt dicsérik az Egek Urát…
Ki - csak egy feltétellel adta vissza az erőt, egészséget!
S e feltétel: Akarsz-e? akarsz-e?

Gyógyulásod rajtad is múlik, s ha hited mindig felfelé tekint,
Ha akaratodat megfeszítve, soha nem nézel hátra, csak előre!
Előre! S felfelé! Hisz ott az erő! Hittel kérd Őt, s lépj bátran elő!

Ha idáig eljutottál, Örömmel végzed az előirt kúrát,
Aggodalmat, bút félretéve, álmod is visszatér, s jól étkezel!
Csökken a fájdalom, s nem hasogat már,
S belátod! gyógyulásod rajtad is áll!