Gyógyulásunk értékelése

részlet Feketéné Bokor Katalin fitoterapeuta: Egészség minden napra c. könyvéből

Minden ember az év vége közeledtével visszatekintve átgondolja napjait. Ha őszinte önmagához, látja mind a jó s a rossz cselekedeteit is, azt is, amit helyre tudott hozni, vagy legalábbis ami rajta állt, azt megtette. Egyik szép szilveszteri napomat szeretném itt röviden leírni tanulságul.

Pár beteg várakozott csendesen. A soron következő egy apa volt a nyolc év körüli kislányával. Helyet foglalva mondja: Nekünk semmi bajunk nincs, megköszönni jöttünk, hogy meggyógyultam. Nem értettem, mert soha nem láttam még őket. Egy határszéli faluból jött, s mondja: Augusztusban nagyon betegen, lázasan feküdt. Jött az eső, akart menni segíteni feleségének a szénát betakarni, de elvesztette az eszméletét. Felesége, segítséggel, visszafektette az ágyba. Majd kérte, adja oda a Táplálékod legyen gyógyítód című könyvem (1.kiadást). Az „Isten tenyerén” című kis versnél nyitotta ki, majd elolvasva, hangosan imádkozott: Istenem, az én életem is ott van a te tenyereden, nem csak a Bokor Kataliné, kérlek, mutasd meg, hogy milyen terápiákat csináljak ebből a könyvből, hogy meggyógyuljak.

Majd kiválasztotta a terápiákat, bizonyos ideig végezte, s meggyógyult.

Az este beszéltünk a feleségemmel- folytatta beszédét-, s arra jutottunk, hogy ma eljövők a kislányommal, mivel megérdemli a Bokor Katalin, hogy elmenjek és gyógyulásomat megköszönjem neki.

Mindketten megköszöntük a jó Istennek, hogy meggyógyította Őt, hálát adtunk ezért a szép tapasztalatáért.

S itt, az utolsó oldalon, újból köszönöm Neki, hogy kicsiny eszköz lehettem eddig is szent kezében sok ember gyógyulásában, úgy fizikailag, mint lelkileg, s arra kérem Őt, ha szent akaratával megegyezik, segíteni továbbra is ebben a nagyon szép, de nagyon nehéz munkában. Áldja meg e kis könyvet, szent neve dicsőítésére, sok ember örömére.