Ha lelki gerincünk is egészséges lenne… Könyveket, verseket ír, előad, gyógyít

Huszonöt éve él Pusztaszabolcson, a Velencei út 75. alatti otthonában Bokor Katalin, aki több népszerű könyv, köztük a Táplálékod legyen gyógyítód! szerzője. Előadásokat tart, járja az országot, amikor otthon van, (minden hónap 25-étől a végéig) gyógyítja a beteg lelkeket és testeket. Mások gyógyítója azért lett, mert róla annak idején lemondtak az orvosok. Makacs hittel, páratlan elszántsággal ,,kitanulta magát", s úgy érzi tapasztalatait kutya kötelessége megosztani másokkal abban a reményben, hátha tud segíteni a betegeken, a szenvedőkön.

- Milyen családban született, milyen örökséget kapott?

- Hetedik és a legkisebb gyermeke voltam szüleimnek, Mint a 40-es években oly sokan, mi is szerény körülmények között éltünk Békés megyében. A nagyszülők, a rokonok Erdélyben maradtak. Rám a kisebb testvéreim vigyáztak, amikor a szüleim meg a nagyobbak elmentek dolgozni. Amikor hazajöttek, engem sokszor a nagy diófa alatt találtak. A fölfázások miatt testemben kelevények keletkeztek. "Szegénységivel" bevittek a gyulai kórházba, ahol megoperáltak, majd anyámat arra kérték, vigyen haza, mert csak néhány napom van hátra. A gondos ápolás és a szüleim által is követett vegetáriánus életmódnak köszönhetően megmaradtam, de mivel sohasem volt módom kímélni magam, a nehéz munkáktól mindig nagyon fájt a csípőm, a lábam. 1968-ban a kakasszéki intézetbe kerültem, majd a hévízi kórházba, ott tudtam meg, hogy kiskoromban csont tbc-m volt, s hogy életben maradtam, az az orvosom szerint is, táplálkozásomnak köszönhető.

- Hogyan került a híres brazíliai természetgyógyász klinikára?

- Édesanyám halála után költöztem a Dunántúlra. 1971-ben fogtam. 1977-78 rettenetesen fájós időszaka volt életemnek, egyébként 46 évig nem volt fájdalommentes napom. Sok orvosnál megfordultam, sokféle gyógyszert beszedtem, de 1986 óta egyet sem. Barátaim biztatására szántam rá magam, hogy kimenjek Brazíliába a nagynénémhez, aki akkor 90 éves volt. á is erdélyi születésű, 1932-ben férjével és három gyermekével két hónapos hajóúttal jutottak ki. Ok is segítettek-abban, hogy a Sao Paolo-i Hospital Naturista, a természetgyógyászati kórház betege lehessek, ahol legelőször íriszdiagnosztikával "térképezték föl”. Ezt a módszert én is megtanultam, s alkalmazom. Hat hónapig alávetettem magam a kemény gyógymódoknak: a hidro-, a fito-, a heloterápiának, amelyekhez kemény kitartás szükségeltetett. Nem is tudja végigcsinálni a legtöbb ember, pedig érdemes.

- Az ott tanultakat hogyan összegezné?

- Nem abból élünk, amit megeszünk, hanem abból, amit szervezetünk az elfogyasztott táplálékból a saját fenntartására hasznosítani tud. Az egészség megőrzéséhez, vagy ha már elveszett, visszanyeréséhez csak egy út vezet: követni, gyakorolni a természeti törvényeket. Már Paracelsus is tudta 1525-ben:

"Az emberi szervezet kémiai anyagokból tevődik össze, s amikor ebben változás történik, bekövetkezik a betegség. Ezért szükséges, hogy fenntartsuk és megóvjuk ezen kémiai összetételek egyensúlyát..." Egyik fontos intelem: egy időben egynemű ételeket fogyasszunk, mert a gyomor nem szereti a nagyon különböző savhatásokat.

- Ön az ember lelkének, szellemének állapotát is fontosnak tartja.

- Sajnálattal tapasztalom, hogy az emberek nagy százaléka fizikai egészségi állapota miatt panaszkodik, s belső lelki I életére oda sem figyel, szellemét sem tartja karban. Pedig miként fizikai erőnk nincs testi táplálék nélkül, úgy lelki erőnk sem lehet annak táplálása nélkül. Meggyőződésem, ha egymással békességben, szeretetben igyekeznénk élni, ha lelki gerincünk is egészséges lenne, sok fizikai fájdalomtól meg tudnánk szabadulni. Dédelgetett álmom, hogy brazil mintára épült klinika Magyarországon is működjön.

Verseket ír, újabb könyveinek egyikében, a Gyermek Várás - gyermekáldás címűben természetgyógyászként szól az áldott állapotról, az apaszerepről, a beteg gyermek ápolásáról. Ebben is, mint a legtöbb könyvében kitűnő receptek találhatók. Gyógyító szeretet címmel az ideg- és lelki terápiáról ossza meg gondolatait, tapasztalatait olvasóival. Állítja: a szeretetben mindenre van erő, idő, türelem, egyik kútfője az istenhit, amelyből ő is nyeri életkedvét, bámulatos energiáit.

Zágoni Erzsébet